2009. június 19., péntek
MONDD
Mikor volt más?Mondd mikor?Szólt más dal?Mikor hallottam a ritmust,a dalba szőtt szerelmet amikor átölelt egy dallam és hagytad és hagytam lágy akkordban hogy ne csak halljam,ne csak lássam,de érezzem is a szerelmet ahogy megérint és végig fut a gerincemen egy érzelem s ívelt szemöldököd mint hajlítás két hang között mint tisztán csengő harmónia,a szemed és a mosolya...Mikor is volt?Mondd volt valamikor és lesz újra hogy hangod nem ereszt és az ajkak az édesek az ívesek a lágyak és lángolók elemésztenek és körbe vesznek a lángok egy ágyon és mégis fázom talán hisz reszketek mert félek,elmúlik és megint...elveszek...Mikor lesz biztos?Lehet biztosabb?Mint a teremtés,mint az élet ha nincs halál mint az álom ami vár túl a valóság falán,túl a fényen,túl a reményen és minden ajtó előtt ott vár a küszöbre dőlt hűséges szerelem,de hiába...mert folyton és egyre keresem,pedig Te itt vagy kedvesem...Miért volt mondd miért és kiért élt aki vétkezett,aki érkezett és távozott,ma már vagy talán még itt ül közted és köztem,magadhoz kötötted mondd örökre magadhoz,vagy lassan mint oldott csónak elsodródik messzire és mondd,szívem elhiszi-e hogy lehet még tiszta az élet,hogy a féltés és a félelem nem lessz útitárs és nem kísér a kétség,az örök sötétség...Tudod Te?Mondd tudod hogy hány éj egyetlen magány és hány könny egy óceán,merre visz a kiúttalan és miért nevet aki boldogtalan,mondd tudod hogy forró homlokot hogyan hűsít az asztal hideg lapja és ha boldog vagy belül,de társ mégsem kerül és ott maradsz egyedül és végül,amit másnak üvöltesz hangtalan azt megkapod magad ... Hát mondd!


























