Neked őrzöm, érted félem az utolsó csillagot a pirkadat előtti ében éji égen.Neked tartom, tartogatom tenyerem hűlő melegét, érintve minduntalan lázas homlokom. Érted ereszkedik alá egy fénylő könnycsepp is lassan, szemem tárt ablakán, a bú törékeny létráján, lüktető migrén-függöny remegő pókhálószálán... Ha nem késlekedsz, még itt vagyok... még megmenthetjük az ében éji égen a pirkadat előtti utolsó csillagot.
