2010. április 24., szombat

VELED LESZEK…

Nap leszek,sugárzó reggeleken.Vörösben játszó mesés csoda. Ott leszek minden napkezdeten,s leszek estéid bíboralkonya. Langy eső leszek nyári délután.Simogatom borongós homlokod, mosdatlak tikkasztó hőség után,aszályban,lásd,enyhülést hozok. Mezőkön fű leszek lábaid alatt,lágyan bársonyos,simogató. Kacagón csiklandozom a talpadat.Ágyad leszek:selymes,nyugtató. Zöld lombok halk susogása leszek,cirógatlak,mint az esti szél. Smaragdcsillogással körülveszlek,s tóként,csobogó vizem mesél. Ezüstös holdként dúdolok neked altatót,mélykék,bársonyos égen. Ágyadba osonok,levetkezek…s tündérként ölellek bűvös éjjen.