Magamban állok a kozmosz szigetén,egóm felemészti a vágyat mindennek lenni,megbújni mindenki sírjának szegletén.Felém fordított tükreitekből csak önmagam látom,s a hátam mögöttire nem tekint szemem,de arcom csak semmivé foszló álom.Ti a világot mutattátok nekem,eloszlok, s cseppjeim lábatok elé görögnek csendben,meghajlok ezentúl mindenért mit kapok.Összeforr az idő akkor egy csöppnyi percben,veletek minden, magamban senki vagyok...2008. október 12., vasárnap
SEMMI VAGYOK
Magamban állok a kozmosz szigetén,egóm felemészti a vágyat mindennek lenni,megbújni mindenki sírjának szegletén.Felém fordított tükreitekből csak önmagam látom,s a hátam mögöttire nem tekint szemem,de arcom csak semmivé foszló álom.Ti a világot mutattátok nekem,eloszlok, s cseppjeim lábatok elé görögnek csendben,meghajlok ezentúl mindenért mit kapok.Összeforr az idő akkor egy csöppnyi percben,veletek minden, magamban senki vagyok...
