Szeretlek - csak így egyszerűen... Oly természetes szerelemmel, ahogy a hóvirág szirmait kacéran bontogatja a februári nap, s a telet elzavarja a tavasz. Ki kényszeríthetné a sejteket arra, hogy ne osztódjanak, s többé ne érezzem érintésed nyomán a dallamot, melyet bennem játszanak? Elmondhatnám, ha volnának szavak, hogy ölelő két karodban olyan a csend, hogy csak a gondolataink suttognak. Kiálthatnám, hogy mindenki hallja meg, milyen az, mikor röpít egy érzés, mint tollpihét elragadó fergeteg, milyen az, mikor melletted ébredek, s végtelen kékség tölti be a lelkem... Két szemem íriszedben fürdik, s veled zuhan a csillogó mélybe. Szeretlek - csak így egyszerűen....
