Átkozlak édes átokkal gyönyöreim gyötrelme.Milyen kínok ereje akaszt az ábrándok keresztjére, hogy melletted marasszon? Milyen mély lehet a kút, mely a féltés-szeretés csábító nektárját kínálja felém? Vágyom és félem kiinni a bizonyság poharát, borzongat édes félsz, lázba hoz sarkifény remény. Nehezen viselem el a veled, vagy nélküled törvényeit, ezért szórom rád, titokban nevedet rebegve, egy álmodott szerelem édes kín átkait.
