Mielőtt megismertelek az életem olyan volt mint egy holdtalan éjszaka. Nagyon sötét,de azért akadtak csillagok is,az értelem apró fénypontjai... Aztán egyszer csak átszáguldottál az egemen mint valami meteor,s az hirtelen lángba borult,minden csupa szépség és ragyogás lett.Szememet elvakítja a fény,szivemet betölti a ragyogás.Szeretlek mint legszebb csillagát szereti az égbolt.
