Várok rád rendületlenül de nem tudom te vagy-e az, aki el kell, érkezzél hozzám? Érzem az idő gyorsan elrepül, mondanám, ne menj még, maradj, de nem tudom Te vagy-e az, oly régi álmom, egyetlen ideám? Lennék a te csillagod, ha akarnád, éjente szerelmesen néznék rád,ragyognék úgy, mint soha egy csillag sem az égen fent nem ragyogott. Volnék olyan neked, mint lenni senki sem tudott az űrben születnék, s az űrbe tűnnék el, az űrbe tűnnék le, és újra születnék, s neked örök hűséget adnék.Lennék kis szellő, ki cirógatni tud ha szükségét éreznéd a simogatásnak, lennék mély hallgatás és végtelen megértés, ha megszelídítenél, és te volnál a féltés, ki hívón nyújtja felém erős barna kezét. És lennék az, aki vagyok, egyedül csak neked, de félek, elkerül a szerelmed, s ilyenkor szívem újra kérdezem, vajon Te vagy az….. vajon nem?
