2009. március 18., szerda

ELREJTETTED A TÜZET

Elrejtetted a Tüzet,az ostoba álmokat,a mindent elsöprő vad vágyakat.Ne égessenek,ne pusztíthassák el a nyugodt,unalmas hétköznapokat.Elrejtetted a Tüzet,de kioltani nem tudtad,nem merted,nem is akartad.Meghalsz ha nem parázslik,a lobogás reménye éltet téged is.Elrejtetted a Tüzet és most egyre erősebben izzik,lángokat nevel,belülről éget.El nem zárhatod örökre magadba,de félsz ha kiengeded túl erősen tombolna.Megrémít a lobogás,félsz hogy elégsz,elhamvadsz a saját tüzedben.Elrejtetted a Tüzet és mégis ez a tűz éltet,ez a tűz irányít.Megtennél bármit csak lobogását másban is érezd,feláldoznál bármit,nem bánnád bárhogyan is éget.Annyira vágyod a lángokat nem hagy nyugton a gondolat.Kell a Tűz a szabadon lobogó,kell a Tűz az égig felcsapó.Kell hogy égessen,kell hogy fájjon amikor átölel kell hogy elhamvadj a parazsán és nem kell szánalmas kegyelem.Kell hogy a kín gyönyörré váljon,kell a feltörő sikoly a szádon,kell hogy perzseljen örökké,kell hogy érezd az izzást.Kell hogy megsemmisülj,nem kívántál még így mást,kell hogy a Tüzed másban is lobogjon,kell hogy égő áldozatod boldogságot adjon.