2009. március 8., vasárnap

FÉNY ÉS ÁRNYÉK

Múltból jöttél s lettél jelenem, fájdalom, szenvedély, érzelem,hold s a csillagok ragyogó fénye, hajnali bíbor simogató érzése. Lettél lelkem hullámán fodor, halkan rezdülő elhaló-sikoly, ünnep, könny, menny és pokol, minden ami gyengéd suttogó szó. Lettél víz a tűz az izzó parázs, a szerelmes éji szívdobbanás,a tűző nap után hűsítő nyári zápor, rejtő lomb, hol megpihen a vándor. Lettél fény, árnyék és kacagás könnyező égre tündöklő szivárvány, tomboló vihar, kitörni készülő vulkán lágy muzsikaszó szellő-hárfán. Leszel jelenem és jövőm boldogsága, szemed csillogása utam lámpása, szenvedés, szerelem, vad nász, ölelő érkezés s könnyes búcsúzás.