Lángnyelvek vibráló fényei varázslatot űznek és tűznek szikrákból tollat hajam szálai közé.Simogat az égő fa melege,végig fut az arcomon és testem izzó-vörös színekkel vonja be.Mozdulataimmonoton ritmust követnek,feledek minden betanult szabályt.Zsibbadt tudatom már csak a révület itatja át,fátyolos csendbe burkol minden rációt.Újjászülető ősi ösztönöm belülről éget,a feltörő tűzözön éled.Valami más,valami igazabb valóság,szívem kapuin fehér fények törnek át és lassan vonnak glóriát álmodó létem köré.Lelkem lebeg a földön aléltan heverő testem felett.Sólyom szárnyaim lebbennek és indulok suhanva messzi utakra,sorsokat kutatva.Vonaglik a test,szárnyal a lélek,feljebb,egyre csak feljebb.A világ tengelyén csak körbe,körbe,fel odafenn már várnak magukhoz ölelnek.Rajtam keresztül népeknek üzennek,százszor átkozott,áldott és félt Istenek.
